|
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FH-I/B-5422/2010. számú határozata az OTP Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnál lefolytatott fogyasztóvédelmi témavizsgálat lezárásáról, fogyasztóvédelmi intézkedés és bírság alkalmazásáról
|
|
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; a továbbiakban: Felügyelet) által az OTP Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnál (székhelye: Budapest, Nádor utca 16., 1051.; a továbbiakban: OTP) lefolytatott helyszínen kívüli fogyasztóvédelmi témavizsgálat során az alábbi határozatot hozom: I. A Felügyelet az OTP terhére a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdésének megsértése miatt 3.000.000,- Ft, azaz három millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. II. A Felügyelet megtiltja az OTP-nek – lakossági hitelezési tevékenysége során – az Fttv. 3. § (1) bekezdésébe ütköző, az Fttv. 6. § (2) bekezdése b) pontja szerint minősülő jogsértő magatartás további folytatását. III. A Felügyelet kötelezi az OTP-t, hogy az II. pontban foglalt jogszabálysértés megszüntetése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket és a megtett intézkedésekről jelen határozat kézhezvételét követő 30 napon belül tájékoztassa a Felügyelet. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Felügyelet az OTP-nél 2010. március 24. napján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A § alapján és a Psztv. 48/K § szerinti fogyasztóvédelmi témavizsgálatot indított, a 2010. január 1. napját követő időszakra. A fogyasztóvédelmi témavizsgálat annak megállapítására irányult, hogy az OTP a lakossági hitelezési tevékenysége során – 2010. január 1. napjától – alkalmazza-e a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex (továbbiakban: Magatartási Kódex, Kódex) rendelkezéseit és így gyakorlata megfelel-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek. Az ellenőrzés célja továbbá az volt, hogy az OTP betartja-e a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) Magatartási Kódexszel kapcsolatos rendelkezéseit, így a Hpt. 203. § (6)-(7), 207. § (2), valamint 210. § (4) bekezdéseinek rendelkezéseit. A helyszínen kívüli fogyasztóvédelmi témavizsgálat során a Felügyelet vizsgálta
A Felügyelet 2010. május 20. napján az OTP szolnoki (Szolnok, Baross utca 18.) valamint a Budapest – Tátra utcai (Budapest, 1136, Tátra utca 10.) fiókjaiban közreműködő igénybevételével a Psztv. 48/F. §-a szerinti próbaügyletkötés keretében vizsgálta, hogy az OTP a lakossági hitelezési tevékenysége során alkalmazza-e a Kódex II. fejezetében szereplő egyes szerződéskötés előtti hitelezői magatartásra vonatkozó rendelkezéseket. A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet ellenőrzi a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) által a 4. §- ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel (a továbbiakban: fogyasztó) szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt, pénzügyi szervezetekre vonatkozó ágazati törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Psztv. 48/F. § (1)-(2) bekezdései szerint a Felügyelet jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügyletkötés keretében ellenőrizni. Próbaügyletkötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet, vagy hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig tarthat. A Psztv. 48/K. § (1) bekezdése értelmében a Felügyelet a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szolgáltatónál célvizsgálatot, vagy több szolgáltatónál témavizsgálatot tarthat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdése szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A fentiek szerint folytatott fogyasztóvédelmi témavizsgálat keretében a Felügyelet értékelte a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat, tett nyilatkozatokat, a következők szerint. A Magatartási Kódex II.c. pontja szerint a hitelezők vállalják, hogy javasolják ügyfeleiknek, illetve leendő szerződő feleiknek, hogy a felelős hitelfelvételi döntéshez fontolják meg a háztartásuk teljes teherviselő képességét, vegyék figyelembe a háztartásukban élők vagyoni-jövedelmi helyzetét, eladósodottságát és a leendő adóssággal összefüggő teherviselő képességüket is, valamint az ügyfél igénye alapján segítséget nyújtanak az ügyfél, illetve leendő szerződő fél teherviselő képességének felméréséhez. A próbaügyletkötést végzők az általános tájékozódás majd egy specifikus deviza alapú lakáshitel kiválasztása után segítséget kértek az ügyintézőktől a felelős hitelfelvételi döntéshez. Az OTP szolnoki fiókjában az ügyintéző megfelelő tájékoztatást adott. A próbaügyletkötést végzők erre irányuló kérdései alapján az ügyintéző a háztartásban élők jövedelmi viszonyaira, a már meglévő adósságaira, a háztartásban élők megtakarításaira, tartalékaira és a háztartási tagok munkaerő-piaci terveire, munkahelyük biztonságára tértek ki. Ugyanakkor a budapesti fiók alkalmazottja nem adott megfelelő tájékoztatást e tekintetben a próbaügyletkötést végzők kifejezett kérésére sem. A próbaügyletkötések során készített jegyzőkönyvekben rögzített tények alapján a Felügyelet megállapította, hogy az OTP budapesti fiókban az ügyintézője a Magatartási Kódex II.c. pontjában foglaltaknak szóbeli tájékoztatása során nem tett eleget, hiszen nem nyújtott segítséget a felelős hitelfelvételi döntéshez. A Magatartási Kódex II.n. pontja szerint a hitelezők vállalják, hogy amennyiben lehetséges (pl. nem a termékbe beépített csoportos biztosítások esetén), az ügyfél szabadon választhasson több biztosítótársaság életbiztosítási terméke közül. A próbaügyletkötés során a Bank mindkét fiókjának ügyintézői szerint a választott hiteltermékhez nem kell hitelfedezeti biztosítást kötni, de az ügyintézők ajánlották ezt. Az OTP budapesti fiókjában az ügyintéző úgy nyilatkozott, hogy az ügyfél nem választhat szabadon a biztosítók közül, azzal a kiegészítéssel, hogy „bankfiókunkban a Groupama Garancia Biztosító Törlesztési biztosítása köthető”. Az OTP szolnoki fiókjában a próbaügyletkötők erre irányuló kérdése alapján az ügyintéző tájékoztatást nyújtott arról, hogy az ügyfél szabadon választhat a biztosítók közül. Az OTP budapesti fiókjában az ügyintéző átadott egy ügyféltájékoztatót a jelzáloghitelhez kapcsolódó havi díjfizetésű törlesztési biztosításhoz. A tájékoztató tartalmazza, hogy az OTP fiókjaiban köthető törlesztési biztosítás „az OTP Bank Nyrt. és az OTP Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban együttesen: Szerződők) és a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) között létrejött csoportos biztosítási szerződés”. A próbaügyletkötések során készített jegyzőkönyvekben található tények alapján a Felügyelet megállapítja, hogy a Kódex II.n. pontja kapcsán az OTP szolnoki ügyintézője nem a valóságnak megfelelően tájékoztatott. Az OTP a részjelentés-tervezetre - a Kódex II.c. és II. n. pontjai kapcsán - tett nyilatkozatában általánosságban kifejtette, hogy a PSZÁF munkatársai összesen két fiókban - két próba ügyletkötést végeztek. Véleménye szerint, a két ügylet alapján levont megállapítások nem tekinthetőek reprezentatívnak; számításba véve, hogy az OTP összes fiókjában végez fogyasztási hitelezési tevékenységet, és a vizsgált periódusban (2010.01.01 - 2010.05.31.) a 275 ezer darabot meghaladta a hiteligénylések darabszáma. A részjelentés-tervezetből az derül ki, hogy mind a szolnoki, mind pedig a budapesti próbaügyletkötéseken a lakáshitel termék értékesítését tesztelték - több mint 10 500 lakás és jelzálog típusú hiteligénylést rögzített az OTP a vizsgált periódusban. A megállapításokból arra lehet következtetni, hogy az ügyintézői tájékoztatás csak a lakáshitel termékek értékesítése során volt kifogásolható. A vizsgálat felhívja az OTP-t az ügyintézők oktatására, ezt azonban csak annak ismeretében teheti meg hatékonyan, ha az ügyintézők köre pontosabban behatárolható. A fentieken túl előadta, hogy az OTP különösen nagy hangsúlyt helyezett és helyez az ügyintézők oktatására - a Magatartási Kódex kapcsán 2009. év végén az egész hálózatra kiterjedő oktatás zajlott, valamint a témakörből valamennyi érintett ügyintéző levizsgázott; mindezen tudásanyag a június 11-ei törvényi módosításokkal együtt újból oktatásra került, és a teljes törvényi anyagból vizsgáztak ügyintézői. A két próbaügyletkötés, az OTP véleménye szerint, nem elegendő arra, hogy a reális kép alakuljon ki az ügyintézők tudásszintjéről, és megszerzett ismereteik gyakorlati alkalmazásáról. A Felügyelet álláspontja szerint egyetlen, a Kódex rendelkezéseivel ellentétes magatartás vagy a Kódexnek nem megfelelő tájékoztatás is elegendő a Kódexben foglalt rendelkezések megsértésére ugyanakkor a Felügyelet nem ítéli meg azt az intézmény általános gyakorlataként. Az OTP a Kódex II.c. és n. pontjai kapcsán tett nyilatkozatában foglaltak ellenére a Felügyelet fenntartotta korábbi álláspontját. A Magatartási Kódex II.g. pontja szerint a hitelezők vállalják, hogy a „kereskedelmi kommunikációban az akciós induló és az akciós időszakot követően fizetendő törlesztő-részlet ugyanakkora betűmérettel és megegyező megjelenítésben feltüntetik, vagy gondoskodnak arról, hogy az jól érthetően elhangozzon.” Az OTP honlapján és az OTP kereskedelmi kommunikációiban szereplő promóciós, OTP Bank-közeli honlapon (www.nemduma.hu) megtekinthető reklámfilmek – melyek televízióban is láthatóak voltak – közül a személyi kölcsönre vonatkozó tartalmazza az akciós induló törlesztőrészletet, nem hangzik el és nem is olvasható azonban az akciós időszakot követően fizetendő törlesztőrészlet. Az OTP személyi kölcsön reklámfilmek végén a következőek voltak olvashatóak: „1 millió forint, 5 évre, forint alapon, 28 938 Ft-os törlesztő részlettel. THM: 31,67%. A kamatkedvezmény az első 6 havi törlesztőrészletre vonatkozik. Akciós időszak: 2010. február 1. – március 5. Részletes feltételek: (…)” A fentiekre tekintettel a kereskedelmi kommunikáció nem felel meg a Magatartási Kódex II.g. pontjában foglaltaknak, tekintettel arra, hogy az előírja, hogy a kereskedelmi kommunikációban az akciós induló és az akciós időszakot követően fizetendő törlesztő-részlet ugyanakkora betűmérettel és megegyező megjelenítésben fel kell tüntetni, vagy jól érthetően el kell, hogy hangozzon. Megállapítható, hogy az akciós induló törlesztő-részleten túl az akciós időszakot követően fizetendő törlesztő-részlet nem kerül feltüntetésre. Azaz a kereskedelmi kommunikációból nem derül ki, hogy az első 6 havi kamatkedvezményes időszak lejártát követően mekkora lesz a tényleges fizetendő törlesztő-részlet. A kereskedelmi kommunikáció szerint az akciós időszak [1] 2010. február 1. és 2010. március 5-e között volt. Az OTP honlapján az akciós feltételű termékeknél, illetve ahol a törlesztőrészletek feltüntetésre kerültek, ott a Magatartási Kódex II.g. pontjában előírtaknak megfelelően történt a törlesztőrészletek feltüntetése. Az OTP honlapján a lakáscélú hitelek és az ingatlanfedezetű jelzáloghitelek törlesztő táblái – a Magatartási Kódex II.g. pontjának megfelelően – az akciós hitelek esetében tartalmazzák az akciós időszakban és az akciós időszak után fizetendő törlesztőrészleteket is. A próbaügyletkötés során ajánlott termékek esetében a teljes futamidőre vonatkozóan ismertetésre kerültek a törlesztőrészletek. A Felügyelet megállapította, hogy az OTP a Magatartási Kódex e pontjában meghatározott rendelkezéseknek nem tett eleget a nemduma.hu-n található kereskedelmi kommunikációjában, hiszen csak az induló akciós törlesztő-részletet tüntette fel, nem olvasható és nem hangzik el az akciós időszakot követően fizetendő törlesztőrészlet. Az OTP a részjelentés-tervezetre tett nyilatkozatában előadta, hogy intézkedett, hogy a nevezett honlapról törlésre kerüljön a kifogásolt tájékoztató szöveg a reklámfilmekből. A Felügyelet ugyanakkor mindenképpen figyelembe kell, hogy vegye, hogy az OTP a Kódex hivatkozott pontjának nem megfelelően alakította ki kereskedelmi kommunikációját és szerepeltette azt nemduma.hu-n honlapján. A Kódex II.t. pontja szerint a hitelezők vállalják, hogy felhívják a szerződés megkötésében közreműködők figyelmét arra, hogy a hitelező által a későbbiekben esetlegesen kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárolóként nem vehetnek részt. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott ügynöki szerződések áttekintését követően megállapította, hogy az OTP nem építette be a vonatkozó szerződéses dokumentumokba Kódex II. t) pontjában megfogalmazott elvet, továbbá az OTP nem nyilatkozott arról, hogy egyéb bizonyítható, hatékony módon felhívta volna a közvetítői figyelmét az abban foglaltakra. A Felügyelet megállapította, hogy az OTP nem tett eleget a Kódex II. t) pontjában vállalt kötelezettségének, tekintettel arra, hogy sem szerződésben foglaltan, sem egyéb, bizonyítható, a figyelemfelhívásra alkalmas módon nem hívta fel a szerződés megkötésében közreműködők figyelmét arra, hogy a hitelező által a későbbiekben esetlegesen kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárolóként nem vehetnek részt. Az OTP a részjelentés-tervezetre tett nyilatkozatában kifejtette, hogy valamennyi - a Magatartási Kódex hatálybalépésének időpontjában - szerződött partnere részére többek között az alábbi szerződésmódosítást tartalmazó levelet küldte ki: „A Forgalmazó jelen Együttműködési Megállapodás aláírásával kijelenti, hogy az OTP Bank Nyrt. által elfogadott és alkalmazott Magatartási Kódexben foglaltakat megismerte, és azt az áruvásárlási és szolgáltatási gyorskölcsönnel történő értékesítés során magára és alkalmazottaira nézve kötelezőnek ismeri el. Forgalmazó vállalja, hogy az áruvásárlási gyorskölcsön ügyintézésével foglalkozó - valamennyi munkatársával a Magatartási Kódexben foglaltakat megismerteti, velük a Kódexben foglaltakat betartatja. A jelen pontban foglalt bármely kötelezettség megsértéséből vagy elmulasztásából az OTP Bank Nyrt-t érő teljes kár megtérítéséért a Forgalmazó feltétlen kötelezettséget vállal." A Hpt. módosítása miatt az OTP 2010. október 1-ig újraszerződött valamennyi partnerrel. Az új Együttműködési Megállapodásokban a következő szerepel: „A Forgalmazó jelen Együttműködési Megállapodás aláírásával kijelenti, hogy az OTP Bank Nyrt. által elfogadott és alkalmazott Magatartási Kódexben foglaltakat megismerte, az OTP Bank Nyrt-vel közösen értelmezte, és azt az áruvásárlási és szolgáltatási gyorskölcsönnel történő értékesítés során magára, alkalmazottaira és közvetítői alvállalkozóira nézve kötelezőnek ismeri el. Forgalmazó vállalja, hogy az áruvásárlási gyorskölcsön ügyintézésével foglalkozó valamennyi munkatársával és közvetítői alvállalkozóival a Magatartási Kódexben foglaltakat megismerteti, velük a Kódexben foglaltakat betartatja. A jelen pontban foglalt bármely kötelezettség megsértéséből vagy elmulasztásából az OTP Bank Nyrt-t érő teljes kár megtérítéséért a Forgalmazó feltétlen kötelezettséget vállal." A fentiek a teljes Magatartási Kódex tartalmára vonatkoznak, azaz a közvetítők a Magatartási Kódex minden pontját megismerték és magukra nézve kötelezőnek ismerték el, így az OTP nem tartotta szükségesnek, hogy egyes pontokat kiemelje. Az OTP kifejtette továbbá, hogy a Magatartási Kódex II.t) pontjában a hitelezők azt vállalták, hogy felhívják a szerződés megkötésében közreműködők figyelmét arra. hogy a hitelező által a későbbiekben esetlegesen kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárolóként nem vehetnek részt." A Kódex azonban a felhívás formájára nem tartalmaz rendelkezést, az ilyen felhívást nem szükségszerűen a közvetítői szerződéseknek kell tartalmaznia. Maga a részjelentés-tervezet tartalmazza, hogy az OTP szerződései általános jelleggel tartalmazzák: a megbízott a Kódexben foglaltakat megismerte, a Bankkal közösen értelmezte és azt a szerződés teljesítése során magára és a közvetítőre nézve kötelezőnek ismerte el. Ez a nyilatkozat pedig vonatkozik a II.t. pont elfogadására és betartására is. A Felügyelet álláspontja szerint a Kódex II.t. pontja azért nem teljesült, mert a Kódexhez csatlakozó intézmények így az OTP is arra vállalt e pontban kötelezettséget, hogy az ott meghatározottakra hívja fel a szerződés megkötésében közreműködők figyelmét és nem csupán általános jelleggel a Magatartási Kódexre magára. A Magatartási Kódex V. fejezet 1. pontja szerint „a hitelezők vállalják, hogy a végrehajtási eljárás lehetőség szerinti megelőzése érdekében a) amint az ügyfél fizetési késedelembe esik, a belső szabályzatukban foglalt határidőn belül felveszik vele a kapcsolatot (telefonon, írásban) annak érdekében, hogy megoldást találjanak arra, miként tudná az ügyfél késedelmes tartozását kiegyenlíteni. b) Amennyiben az első kapcsolatfelvétel nem volt sikeres, minden, általában elvárható lépést megtesznek, hogy az ügyféllel kapcsolatba kerüljenek, a megkeresésre az ügyfél érdemben reagáljon. c) Sikeres kapcsolatfelvétel és az ügyfél részéről történő együttműködési hajlandóság esetén kialakítják a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli módját úgy, hogy az ügyfélnek lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre. Eljárásuk során a hitelezők figyelembe veszik az ügyfél aktuális fizetőképességét és korábbi fizetési fegyelmét. d) Az írásbeli fizetési felszólításban felhívják az ügyfél figyelmét
A Felügyelet áttekintette az OTP által alkalmazott és a Felügyelet számára rendelkezésre bocsátott fizetési felszólító leveleket és megállapította, hogy azokban nem található meg az arra történő figyelemfelhívás, hogy a nemfizetés során a kamatteher folyamatosan nő. A Felügyelet megállapította, hogy az OTP a Kódex V.1.d.) pontjának csak részben felelt meg tekintettel arra, hogy fizetési felszólító leveleiben a Kódex V.1.d.) pontjának második bekezdésében tett vállalása ellenére nem szerepelteti az arra történő figyelemfelhívást, hogy a nemfizetés során a kamatteher folyamatosan nő. Az OTP a részjelentés-tervezetre tett nyilatkozatában előadta, hogy a felszólító levelek szövegét pontosítja, kiegészíti, ennek alátámasztásaként csatolta a módosított tartalmú, - de még nem alkalmazott - felszólító levél tervezetét, amely tartalmazni fogja az arra történő figyelemfelhívást, hogy a nemfizetés során a kamatteher folyamatosan nő. A Felügyelet áttekintette a módosított fizetési felszólító leveleket és megállapította, hogy azok tartalmazzák a hiányolt figyelemfelhívást, a Felügyelet azonban nem tekinthet el attól a ténytől, hogy a felszólító levelek mindezidáig nem tartalmazták a Kódex V.1.d) pontjában vállalt fenti tartalmi elemet. Ennek megfelelően a Felügyelet fenntartotta korábbi álláspontját. A Magatartási Kódex II. c., II.g. II.n., II. t. és V.1.d. pontjainak megsértését a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) alábbiakban részletezett előírásaira tekintettel elemezte. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) és (3) bekezdései az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák: 3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. … (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §). Az Fttv. 6. § (2) bekezdése b) pontja a következőket fogalmazza meg: Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá … b) az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás ba) a követelmény betartására nem csupán szándéknyilatkozat formájában, hanem igazolható módon kötelezettséget vállalt, és bb) a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. A jelen ügyben megállapítható, hogy az OTP kereskedelmi gyakorlata során utalt a Magatartási Kódexre. A Hpt. 2010. január 1. napjától hatályos 203. § (6) bekezdése előírja a pénzügyi intézmények részére, hogy „a pénzügyi intézmény legkésőbb a szerződés megkötése előtt, de minden esetben a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt kellő időben, világos és egyértelmű módon tájékoztassa az ügyfelet arról, ha a megkötendő szerződéssel érintett tevékenységére vonatkozóan - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § i) pontjában meghatározott - magatartási kódexnek vetette alá magát, megadva egyben a magatartási kódex ingyenes elérhetőségét.” A (7) bekezdés értelmében pedig „ha a pénzügyi intézmény honlapot működtet, köteles azon folyamatosan, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen elérhetővé tenni a (6) bekezdés szerinti magatartási kódexet a rendelkezésre álló nyelvi változatokban.” Az OTP a Magatartási Kódexre való utalásnak nyilatkozata alapján, valamint a Felügyelet által ellenőrzöttek alapján a következőképp tesz eleget:
Az OTP nyilatkozata alapján az ügyfél kérésére az OTP fiókjaiban a Magatartási Kódex egy példányát a rendelkezésére bocsátja. Az OTP internetes honlapjának főoldalán illetve az egyes hiteltermékek oldalain elérhető a magyar nyelvű Magatartási Kódex és a Magatartási Kódex ok-lista. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Magatartási Kódexre, melynek nem csupán szándéknyilatkozat formájában, hanem igazolható módon is alávetette magát az OTP, a fentiek szerinti módon utal kereskedelmi gyakorlata során. A fentiek szerint megállapítható volt továbbá, hogy az OTP az általa alávetéssel betartani vállalt Magatartási Kódex öt rendelkezését, nevezetesen II. c., II.g., II.n., II. t. és V.1.d. pontjai megsértette. Az Fttv. 2. § h) pontja alapján e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. A Felügyelet álláspontja szerint az OTP az általa betartani vállalt Magatartási Kódex megsértésével, illetőleg a megsértett Magatartási Kódex kereskedelmi gyakorlataiban történő szerepeltetésével tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg. Ennek indoka, hogy a Magatartási Kódex betartásának vállalásával, illetőleg a Magatartási Kódexnek való alávetésének honlapján, üzletszabályzatiban, terméktájékoztatókba történő hivatkozásával nyilvánvalóan a fogyasztók iránta való bizalmát kívánta növelni, mindezzel elősegítve azt, hogy a fogyasztók az OTP pénzügyi termékeit a piac más szereplőinek termékeihez képest előnyben részesítsék. Ehhez képest kell figyelembe venni azt, hogy az OTP az ilyen céllal tett önkéntes vállalásának nem tett eleget, amely miatt a Magatartási Kódexnek való alávetésre tett utalásával végzett kereskedelmi gyakorlata alkalmas a fogyasztók ügyleti döntésének tisztességtelen befolyásolására. A Felügyelet a jogsértés megállapítása kapcsán figyelembe vette, hogy az OTP a Magatartási Kódexnek való alávetésről széles körű tájékoztatást biztosított az ügyfelei számára:
Tekintettel arra, hogy a Magatartási Kódexre történő utalás meghatározó eleme az OTP kereskedelmi gyakorlatának, a megvalósuló megtévesztő kereskedelmi gyakorlat alkalmas volt a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy az OTP fenti kereskedelmi gyakorlata az Fttv. 6. § (2) bekezdése b) pontja szerinti fordulat megvalósításával megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését. A Psztv. 48/H. § (1) bekezdése értelmébe, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 48/H. § (1) bekezdés e) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. § (4) bekezdés a), c) és e)–i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és az OTP-t – a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével – fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazása mellett 3.000.000,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. E körben a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztók ügyleti döntéseit illetően kiemelt szerepe van a fogyasztói bizalomnak. E fogyasztói bizalom befolyásolását célozzák a vállalkozások kereskedelmi gyakorlatai és kommunikációi. Ezek között is kiemelt jelentőségűek azok a kommunikációk, amelyek a vállalkozás valamilyen speciális helyzetét, és ezáltal termékeit emelik ki és ezáltal hatnak hatványozottan a fogyasztók döntéseire. E körbe tartozik az az eset, amikor a vállalkozás, jelen esetben az OTP „a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex”-nek való alávetettségéről nyilatkozik, amellyel vitán felül a fogyasztói bizalomra kíván hatást gyakorolni. Az Fttv. értelmében a Magatartási Kódexnek való alávetés alkalmazása nem tilos, sőt a fogyasztók érdekei védelmében kifejezetten támogatandóak a vállalkozások önkéntes vállalásai. A Felügyelet a Magatartási Kódex fogyasztók felé irányuló kommunikációs szerepét e kiemelt jelentősége alapján mérlegeli, amely alapja a jogsértés megállapításának akkor, amikor éppen a kommunikált Magatartási Kódex megsértésével valósul meg a fogyasztók megtévesztését okozó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Ennek alapján, éppen a fogyasztókra kifejtett hatás szempontjából a jelen eljárásban megállapított jogsértést a Felügyelet jelentős súlyúként értékeli. A Felügyelet az eset összes körülményei között különös súllyal vette figyelembe azt, hogy az OTP Magatartási Kódex szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések négy olyan pontjának megsértésével (II.c., II.g., II.n.) valósított meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, melyek a fogyasztó felelős, körültekintő hitelfelvételi döntését hivatottak elősegíteni. A Felügyelet különös súllyal vette figyelembe továbbá azt, hogy az OTP a Kódex II.t. és V.1.d. pontjainak 2010. január 1. napja, a Kódex hatályba lépése óta nem tett eleget. A Felügyelet értékelte azonban az OTP együttműködési szándékát. A bírság összegének mértékére kihatóan a jogsértés körülményei között a Felügyelet értékelte továbbá, hogy a megsértett Magatartási Kódexet az OTP széles körben, a fogyasztók széles köre által elérhető internetes honlapján, továbbá ügyféltájékoztatóiban, üzletszabályzataiban is közzéteszi, a szóbeli tájékoztatás során az ügyintézők hivatkoznak arra, továbbá – nyilatkozata szerint – az ügyfél kérésére az OTP fiókjaiban a Magatartási Kódex egy példányát a rendelkezésére bocsátja. A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását. Emellett a Felügyelet rendelkezett a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltásáról, továbbá a megtett intézkedésekről való értesítési kötelezettséget írta elő. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 48/I. § (1) bekezdése a) pontját vette figyelembe. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § c) pontjában, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A Felügyelet határozatát alapozta továbbá az Fttv. 10. § (2)-(3) bekezdéseire és ugyanezen § (6) bekezdésére. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2010. november 4.
Dr. Szász Károly
Balogh László s.k.
[1] Az akciós időszakra vonatkozó személyi kölcsönnel kapcsolatos reklámok: Szomszéd Néni Produkciós Iroda – Garázs, Nő a gyerek, Tenyerén hord és Hadházi László – Malac.) A reklámfilmek elérhetőségei: http://www.nemduma.hu/szomszed_neni_produkcios_iroda/garazs, http://www.nemduma.hu/szomszed_neni_produkcios_iroda/no_a_gyerek, http://www.nemduma.hu/szomszed_neni_produkcios_iroda/tenyerenhord, http://www.nemduma.hu/hadhazi_laszlo/malac. [2] AK-XXX. sz. utasítás 7c. számú melléklete – Áruvásárlási és szolgáltatási gyorskölcsön; AK-XXXX. sz. utasítás 7f. számú melléklete – Lombard hitel; AK-XXXX. sz. utasítás 7h. számú melléklete – Szabad felhasználású jelzálog típusú hitel; A XX/2010.-LAK-XXXX. sz. utasítás 7a. számú melléklete – Személyi kölcsön; A XX/2010.-LAK-XXXX. sz. utasítás 7b. számú melléklete – Tartozásrendező kölcsön; A XX/2010.-LAK-XXXX. sz. utasítás 7g. számú melléklete – Önkéntes Nyugdíjpénztári Tagoknak nyújtott deviza alapú személyi kölcsön; A XX/2010.-LAK-XXXX. sz. utasítás 7e. melléklete – Hitelkártya; AK-XXXX. sz. utasítás 7i. számú melléklete – Adósságrendező hitel; 7d. számú melléklet – Folyószámla hitel |