III/86.189/2003. számú határozat a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Rt. felszólításáról a jogszerű működés maradéktalan biztosítására

A Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Részvénytársaság (székhelye: 1054 Budapest, Báthori u. 4., a továbbiakban: Rt.) befektetési szolgáltatási tevékenységének átfogó vizsgálata tárgyában indított eljárásban, a mai napon az alábbi határozatot hozom:

I. Felszólítom az Rt-t, hogy

1. az alapító okiratában feltüntetett tevékenységi köreit hozza összhangba a jogszabályi előírásokkal;

2. az aláírások rendjéről szóló szabályzatát és gyakorlatát hozza összhangba a jogszabályi előírásokkal;

3. szerződéskötési gyakorlatában, az ügyfelek azonosításakor követelje meg a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzatban meghatározott dokumentumok benyújtását, és ellenőrizhetőségük érdekében gondoskodjon azok megőrzéséről;

4. portfoliókezelési tevékenysége során tartsa be a saját és az általa kezelt portfoliók közötti ügyletkötésekre vonatkozó korlátozó rendelkezéseket;

5. mindenkor maradéktalanul tartsa be a befektetési vállalkozások tartós pénzügyi befektetésére vonatkozó korlátozó jogszabályi előírást;

6. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) és a Befektető-védelmi Alapnak (a továbbiakban: BEVA) fizetendő díjak elszámolásánál mindenkor feleljen meg a jogszabályi előírásoknak;

7. vizsgálja felül, és szabályzatában rögzítse a részvényportfólió és a fedezeti jellegű határidős részvénypozíciók kereskedési könyvbe történő besorolásának elveit;

8. a tőkemegfelelési mutató számításánál, a letétek, valamint a nyitott devizapozíciók tőkekövetelményének számításakor a jogszabályi előírásoknak megfelelően járjon el;

9. Felügyeleti díjfizetési kötelezettségét mindenkor a jogszabályban meghatározott határidőben és módon teljesítse;

10. a Felügyelet felé teljesítendő elektronikus adatszolgáltatása mindenkor, teljes körűen feleljen meg a jogszabályi előírásoknak.

II. Kötelezem az Rt-t, hogy a Felügyelet részére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyújtsa be a I/2. pontban megjelölt kidolgozott, illetve a I/7. pontban megjelölt meghatározott szempontok szerint átdolgozott szabályzatait.

III. Kötelezem az Rt-t, hogy a Felügyelet részére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül küldjön jelentést a jelen határozatban előírt felszólításokban foglaltak teljesítéséről.

IV. Az Rt-t a tevékenységi és működési szabályok megsértése miatt 500.000,-Ft, azaz ötszázezer forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére kötelezem.

A bírságot a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a Felügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-00000000 számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, "felügyeleti bírság " megjelöléssel.

A határozat - a felügyeleti bírság megfizetésére kötelezés kivételével - jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó.

A határozat ellen - közigazgatási eljárás keretében - fellebbezésnek nincs helye, azonban a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül, keresettel a határozat bíróság általi felülvizsgálata kérhető.

Indokolás

A Felügyelet 2003. február 20. és március 12. napja között az Rt. befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeire vonatkozóan átfogó helyszíni vizsgálatot folytatott le az Rt-nél. A vizsgált időszak 2002. január 1. napjától a vizsgálat befejezéséig terjedt.

A vizsgálati jegyzőkönyvek és az ahhoz kapcsolódó, az Rt. által rendelkezésre bocsátott dokumentumok adatai, a vizsgálat megállapításairól készült jelentés, az Rt. arra vonatkozóan tett észrevételei alapján a Felügyelet az Rt-nél az alábbi befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabálysértéseket, mulasztásokat és működésbeli hiányosságokat állapította meg.

1. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy az Rt. alapító okirata a társaság tevékenységi körei között tartalmazza a TEÁOR 66.02 Csoportos életbiztosítás és a TEÁOR 66.03 Nem életbiztosítás tevékenységi köröket is. Az említett tevékenységi körökhöz tartozó tevékenységek csak a Felügyelet engedélyével végezhetőek, az Rt. azonban ezekkel nem rendelkezik. Az említett tevékenységi körökön belüli tevékenységek végzését pedig a Tpt. 88. § (1) bekezdése az Rt., mint befektetési vállalkozás részére nem teszi lehetővé. Megjegyzendő, hogy az adott tevékenységi körök gyakorlására utaló körülményt a vizsgálat nem tárt fel. A vizsgálati jelentésben foglaltakat az Rt. elfogadta, egyúttal jelezte, hogy következő közgyűlésén az említett tevékenységi köröket alapító okiratából törölni fogja.

2. Az Rt-nek az aláírások rendjéről szóló szabályzata 3.1. pontja a befektetési szolgáltatási tevékenység végzése során - a saját számlás ügyletek tekintetében - a vezérigazgató önálló aláírási jogáról rendelkezik. Ezen szabályzati rendelkezés, valamint az Rt. ezen alapuló gyakorlata nincs összhangban a Tpt. - 2003. január 1. napjától hatályos - 112. § (1) és (2) bekezdésével, amely kimondja, hogy a befektetési szolgáltató nevében cégjegyzésre - ideértve a bankszámla és a korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is -, valamint az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra kizárólag két személy együttesen jogosult. Az aláírásra jogosult személyek igazgatósági tagok vagy ügyvezetők lehetnek. Fenti személyek együttes aláírási jogosultsága - a befektetési szolgáltató alapító okirata, illetve alapszabálya szerint - együttes aláírási jogosultságként írásban átruházható. A vizsgálati jelentésben foglaltakat az Rt. elfogadta, egyúttal jelezte, hogy a vonatkozó szabályzatot módosítani fogja.

3. Az Rt. ügyfelei között általában "adóparadicsomként" ismert székhelyeken bejegyzett társaságok esetében a vizsgálat megállapította, hogy az aláírási kartonokon jellemzően nem lett kihúzva az üres hely, ami lehetővé teszi, hogy az ahhoz hozzáférő személyek új adatokat vigyenek fel rájuk az eredeti aláíró tudta nélkül. Több esetben nem volt meg a szükséges hiteles fordítás a cégiratok mellett és egyes off-shore társaságok teljes dokumentációja is hiányzott. Az Rt. ezzel nem minden esetben tett eleget a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény és a végrehajtásról rendelkező 299/2001. (XII.27.) Kormányrendelet alapján készült, a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó belső szabályzat IV. fejezet 4.1.6.2. pontjában előírt azonosítási követelményének, amely külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosítása során az általánosan megkövetelt azonosítási iratokon túlmenően előírja a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 (harminc) napnál nem régebbi igazolását, amely csak az OFFI által hitelesített fordítással együtt fogadható el. A vizsgálati jelentésben foglaltakra az Rt. nem tett észrevételt.

4. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a portfoliókezelés kapcsán kötött ügyletek mind 2002-ben, mind 2003-ban az Rt-vel, mint szerződő féllel jöttek létre, így a portfolióba kerülő állampapírokat az Rt. saját számláról adta el az ügyfélnek. Amennyiben az Rt. számláján nem volt a portfolióba helyezendő állampapír, akkor előbb azt az OTC piacon akként szerezték be, hogy az ügylet megkötését a portfoliókezelő szóban kezdeményezte az állampapíros üzletkötőnél, aki végrehajtotta azt. Az Rt. ezen gyakorlata ellentétes a Tpt. 136. § (3) bekezdésével, amely szerint: a portfoliókezelő a tulajdonában lévő értékpapírokat az általa kezelt portfolióba nem helyezheti el, és nem vásárolhat értékpapírt az általa kezelt portfoliókból. A vizsgálati jelentésben foglaltakra az Rt. nem tett észrevételt.

5. Az Rt. részesedéseinek vizsgálata kapcsán megállapítást nyert, hogy a Felügyelet rendelkezésére álló információk nem voltak elegendőek annak megállapítására, hogy a QuaestCom (USA) az Rt. "befektetési szolgáltatási tevékenységét közvetlenül szolgáló járulékos vállalkozás". Ezáltal a Társaság megsértette a Tpt. 180. § (1) és (3) bekezdését, mely kimondja, a befektetési vállalkozás tevékenysége keretében megszerzett értékpapír tulajdonban tartása befektetésnek minősül akkor, ha a megszerzett értékpapír közvetlenül vagy közvetve egy éven túl van a befektetési vállalkozás tulajdonában.

A (3) bekezdés szerint a befektetési vállalkozás csak befektetési szolgáltatási tevékenységét közvetlenül szolgáló járulékos vállalkozásban, valamint hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei szolgáltatóban, biztosító intézetben, elszámolóházban, tőzsdében, befektetési alapkezelőben szerezhet befektetési célú részesedést.

A vizsgálati jelentés megállapításaihoz az Rt. azt az észrevételt tette, hogy: "Társaságunk fontosnak tartja elmondani, hogy a nevezett cég nem off-shore cég, hanem valós piaci tevékenységet fejt ki. Társaságunk értékesítette a QuaestCom (USA) cégbeli részesedését." Az Rt. a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta a fenti részesedés 2003. május 8. napján történt eladásáról szóló értékpapír-adásvételi szerződés másolatát.

A tartós pénzügyi befektetésekre vonatkozó korlátozás betartásának vizsgálatához szúrópróbaszerűen kiválasztott értékpapírokra vonatkozóan két időpontban (2001. 12. 31., 2002. 12. 31.) került elemzésre a Társaság tulajdonában lévő értékpapírkészlet (napi jelentés, 30 C táblázat). Ennek során megállapítást nyert, hogy 5 millió forint névértékű "Fradi" részvény volt az Rt. tulajdonában mindkét időpontban. Az Rt. átadta a részvény-adásvételi szerződést, mely szerint 1996. november 25-én került az Rt. tulajdonába az említett értékpapír. Az Rt. képviselője meghallgatása során arról nyilatkozott, hogy a részvény még az Rt. tulajdonában van, melyet a 2003. május 6-i napi értékpapír fedezettségi jelentés is alátámaszt. Ezzel az Rt. szintén megsértette a Tpt. 180. § (1), (3) bekezdésében foglaltakat.

6. Az Rt. a Felügyeleti díjat, valamint a BEVA díjat a költségek között számolta el. A Tpt. 380. § (1) bekezdése és a 222. § (9) bekezdése szerint azonban a fizetendő díjakat az egyéb ráfordítások közzé kell elszámolni. A vizsgálat megállapítását követően az Rt. a díjak teljesítését a megfelelő számlára átvezette, a vizsgálati jelentésben foglaltakra észrevételt nem tett.

7. A részvényportfólió összetétele alapján megállapítást nyert, hogy a ténylegesen kereskedési célú részvények mellett a portfólió más, a kereskedési könyvbe nem tartozó részvényeket is tartalmaz. Ilyen például a QIK osztalékelsőbbségi részvény, a QKJB részvény vagy a Goldsun részvény. Ezért indokolt a kereskedési könyvbe történő besorolás elveinek felülvizsgálata, azok szabályzatban történő rögzítése és alkalmazása a Tpt. 173. § (5) bekezdésében foglaltak alapján. Besorolási problémák fordultak elő a fedezeti jellegű határidős részvénypozíciók esetén is. E pozíciók a spot fedezet miatt piaci kockázatnak nincsenek kitéve, ezért kereskedési könyvben történő nyilvántartásuk nem indokolt. A szabályos eljárást a határidős és az azokat fedező spot pozíciók elkülönített, nem kereskedési könyvi nyilvántartása jelenti. A vizsgálati jelentésben foglaltakra az Rt. nem tett észrevételt.

8. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a tőkemegfelelési mutató (a továbbiakban: TMM) számításánál az Rt. helytelenül jár el, a valóságosnál kisebb TMM értéket határozott meg. A hibát döntően az okozta, hogy a TMM számításánál (33B táblázat) a kereskedési könyv eszköztételei (2002. december 31. napján mintegy 773 millió forint) helyett a kereskedési könyv tőkekövetelményének értékét (75 millió forint) tüntették fel. A tévedés eredményeként a részvénytárca és a nem kockázatmentes kötvények állománya (mely után a kereskedési könyvben már megállapították a tőkekövetelményt) a mérlegfőösszegből nem került levonásra, ezzel indokolatlanul csökkent a TMM értéke. A vizsgálati jelentésben foglaltakra az Rt. nem tett észrevételt.

A vizsgálat során megállapítható volt, hogy az Rt. a KELER-nél elhelyezett letétek, valamint a díj- és jutalékkövetelések esetén a tőkekövetelményt a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kkr.) előírásainak megfelelően állapítja meg. Szabálytalan viszont az, hogy a letétek tőkekövetelményének megállapításánál a vetítési alapba nem veszik figyelembe a hitelintézetnél vezetett letéti számlákon lévő megbízói pénzeszközöket. A szóban forgó állomány értéke 2002. december 31. napján 50,8 millió forint volt. Ez a gyakorlat nem felel meg a Tpt. 147. § (3) bekezdésében, illetve a Kkr. 28. § (2) bekezdésében megfogalmazott előírásoknak. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy az Rt. tőkemegfelelésére a hiba nincs hatással, hiszen a szóban forgó pénzeszközökre így a 8 százalékos TMM követelmény vonatkozik.

Az Rt. normál üzleti tevékenysége során devizaügyleteket nem köt, devizapozíciót nem vállal, a devizaárfolyam-kockázatra tőkekövetelményt ezért nem állapít meg. Ugyanakkor az Rt. mérlegében a 180 millió forint összegű Quaestcom részesedés dollárban denominált részvényeket takar, ami nyitott devizapozíciót jelent. A nyitott devizapozícióra (miután az meghaladja a szavatolótőke 2 százalékát) az Rt-nek a Kkr. 39. §-a értelmében tőkekövetelményt kellene megállapítani, függetlenül attól, hogy a szóban forgó részesedést nem a kereskedési könyvben tartja nyilván. A meg nem állapított tőkekövetelmény összege (a 2 százalék feletti rész 8 százaléka) 11,6 millió forint. A vizsgálati jelentésben foglaltakra az Rt. nem tett észrevételt.

9. Az Rt. a 2002. évben felügyeleti díjfizetési kötelezettségének egyetlen negyedévben sem tett határidőre eleget. A késések időtartama 10 és 30 nap között mozgott. A Tpt. 385. § (1) bekezdésének előírásai szerint a felügyeleti díjat a tárgynegyedévet követő hó huszadik napjáig kell megfizetni. A befektetési szolgáltatók üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, a befektetési vállalkozások és hitelintézetek kereskedési könyv vezetéséhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 14/2002. (III. 20.) PM rendelet (a továbbiakban: 14/2002. (III. 20.) PM r.) előírásai szerint a felügyeleti díjfizetési kötelezettség számítását (előírását) tükröző 37E táblát legkésőbb a tárgy negyedévet követő huszadik munkanapig kell megküldeni. Az Rt. tájékoztatása szerint a késés részben a két időpont eltérésével magyarázható, ami az első két negyedéves díjfizetés teljesítésénél a jogszabály értelmezéséből adódik, azonban a harmadik és negyedik negyedévi díjfizetés teljesítése tekintetében megállapítható a késedelmes teljesítés.

10. Az Rt. a 31 E táblázatot (havi jelentés) a 2002. év folyamán nemleges formában küldte. A 14/2002. (III.20.) PM r. kitöltési útmutatója szerint ebben a táblában a befektetési vállalkozásnak a mérlegben nem szereplő derivatív (határidős, opciós, swap) ügyleteinek állományát kell kimutatni. A Felügyelet részére átadott, 2002. 09. 30-i Tőzsdekereskedelem - visszaigazolás kivonaton látható, hogy az Rt. rendelkezett nyitott pozícióval, azonban a 31 E táblázatot nem készítette el. Az Rt. tájékoztatása szerint azért nem töltötték ki a 31 E táblázatot, mert a határidős nyitott pozíciók a mérlegben szerepelnek. Ez azonban rossz értelmezés eredménye, mivel a határidős nyitott pozíciók mérlegen kívüli tételek. Az Rt. a vizsgálat lezárásától kezdve erre a táblázatra vonatkozóan is eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének.

A 30 E táblázatban (bizományosi tevékenység kockázata) az Rt. a szúrópróbaszerűen kiválasztott időpontokban (2002. 09. 30., 2002. 10. 28., 2002. 12. 31.) csak a nem lejárt ügyfél kötelezettségeket szerepeltette a napi jelentésekben. Ez az Rt. tájékoztatása szerint a "jogilag mínuszos" számlákat jelenti, ami még - például - a T+3 napon belüli elszámolásból adódik. Az összes többi ügyfél kötelezettséget nem mutatta ki a 14/2002. (III.20.) PM rendelet előírásai szerint. A 30 E táblázat 30E3 fősorának kitöltési tájékoztatója szerint ezen a soron kell összesíteni és a részletező sorokban feltüntetni az ügyfelekkel szembeni követeléseknek az elszámolt ügyletekkel összefüggő azon állományát (az ügyfélszámláknak a jelentés napjára vonatkozóan fennálló Tartozik egyenlegeinek összegét), amely abból fakadóan áll fenn, hogy az ügyfél a számára előírt pénzügyi teljesítési kötelezettségének a szerződésben megjelölt határidőre nem tett eleget, ezért a befektetési vállalkozás a megbízó ügyfél javára kötött ügylet, szerződés pénzügyi teljesítését átmenetileg saját pénzeszközeiből finanszírozza. Itt kell feltüntetni az ügyfelekkel szembeni összes egyéb követelést is. A táblázat felépítése, kitöltése 2003. január 1. napjától megváltozott, az Rt. az új felépítés szerint teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.

A 30C, 30 D (napi jelentések) és 31D táblázat (havi jelentés) az idegen tulajdonú értékpapírok állománya névértéken (ugyanazt az adatot tükröző kimutatás, az egyik táblázat hely szerinti bontásban, a másik pedig tevékenység jellege szerinti bontásban tartalmazza az adatokat) 2002. december 31-i időpontra vonatkozóan nagyságrendi eltérést mutatott (9 milliárd Ft). A Társaság tájékoztatása szerint ez technikai jellegű probléma miatt adódott, mely szerint egy adatsor nem került figyelembevételre az összegzésnél. Az Rt. a vonatkozó jelentés módosítását a vizsgálat során lefolytatott egyeztetésnek megfelelően megküldte a Felügyeletre.

Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a Felügyelet felé teljesített havi adatszolgáltatásban PIBB (a pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások és a biztosító részvénytársaságok gyűjtő neve) nem befolyásoló részesedésként jelentett adatok tévesen kerültek feltüntetésre. Helytelenül a forgó eszközök között lévő részvényeket tüntették fel, amelyek a főkönyvben az adatszolgáltatás időpontjában a Társaság saját számlás értékpapírjai között szerepeltek. Ezáltal a Társaság megsértette a 14/2002. (III. 20.) PM rendelet 25. számú mellékletében (kitöltési útmutató a felügyeleti jelentések elkészítéséhez) foglaltakat.

A fentebb részletezett jogszabálysértések miatt az Rt-t - a Tpt. 399. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazással élve - a Tpt. 400. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeire vonatkozó hatályos irányadó jogszabályok és engedélyek által elrendelt követelményeknek a jövőben történő maradéktalan betartására szólítottam fel, egyúttal a Tpt. 400. § (1) bekezdés s) pontja alapján belső szabályzatok kidolgozására, illetve meghatározott szempontok szerinti átdolgozására köteleztem, míg a Tpt. 398. § (1) bekezdése alapján a jelen határozatban előírt felszólításokban foglaltak teljesítéséről jelentés megküldésére köteleztem, valamint a Tpt. 400. § (1) bekezdésének m) pontja alapján felügyeleti bírság megfizetésére köteleztem.

A bírság mértékét a Tpt. 405. § (1) bekezdése, a Tpt. 406. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés c) pontja alapján az I. pontban leírt jogszabálysértések súlyának és jellegének figyelembevételével, a kiszabható bírságkeret alsó harmadában, a megjelölt legkisebb kiszabható bírságösszeghez közeli mértékben állapítottam meg.

A bírságösszeg megállapítása során figyelembe vettem, hogy az Rt. által elkövetett jogszabálysértések egyenként viszonylag csekély súlyúak, ám azok nagy számban és az Rt. több tevékenységi és működési területén fordultak elő.

A határozatnak - a felügyeleti bírság megfizetésére kötelezés kivételével - jogorvoslatra való tekintet nélküli azonnali végrehajtását a Tpt. 388. § (2) bekezdés a) pontja alapján azért rendeltem el, mert az Rt.-nél feltárt nagyszámú, különböző működési területeket érintő jogszabálysértések olyan rendszerkockázatokat hordoznak magukban, melyek azonnali megszüntetése a befektetők károsodástól történő megóvása érdekében szükséges.

A Felügyelet határozata ellen a közigazgatási úton előterjeszthető jogorvoslati lehetőségeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése szabályozza, a bírósági felülvizsgálatot az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. § (1) bekezdése teszi lehetővé.

Budapest, 2003. július 3.

Dr. Szász Károly sk.

a PSZÁF elnöke